ÖSSZEFOGLALÓK

Aktuális törvényváltozások – 2. rész
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A Magyar Közlöny 2014. évi 96. számában, július 16-án jelent meg Az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvény, amely módosítja − A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, − A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, − A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCVI. törvényt, valamint − Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt.

2014. október 21.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításából eredő változások

A nyári törvénymódosítás gerincét A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: felsőoktatásról szóló törvény) módosítása jelentette. Ennek fontos köznevelési vonatkozású eleme az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmények jogállását, működtetését а köznevelés hatályos szabályrendszerével összhangba hozó módosítás, illetve pontosítás. A felsőoktatásról szóló törvény14. §-ának módosított (3) bekezdése, valamint új (3a) bekezdése alapján az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység, amely az Oktatási Hivatalnál − a köznevelési intézmény szakmai alapdokumentumának a fenntartó általi benyújtásával – a Hivatal nyilvántartásába való bejegyzéssel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szüntethető meg.

Fontos új elem, hogy az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjének a munkáltatója a rektor, a köznevelési intézmény további alkalmazottai tekintetében − a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozott döntések kivételével − a köznevelési intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Fontos újdonság a szabályozásban, hogy az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében az oktatásért felelős miniszter dönt a nemzeti köznevelésről szóló törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kérdésekben. Ebből adódóan a felsőoktatási intézmény helyett a miniszternek van lehetősége az érintett köznevelési intézmény
− létesítéséről,
− nevének megállapításáról,
− gazdálkodási jogköréről,
− átszervezéséről, megszüntetéséről,
− tevékenységi körének módosításáról,
− fenntartói jogának átadásáról döntést hozni.
 
Kapcsolódó köznevelési előírások

A felsőoktatásról szóló törvény módosításához kapcsolódóan változott a köznevelésről szóló törvény 21. § (2) bekezdése. A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a szakmai alapdokumentum, továbbá − ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el − a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat és egyéb dokumentumok megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából továbbra is be kell jelenteni. A módosítás nyomán az ágazati törvény is kimondja, hogy a nyilvántartásba vételt az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott iskola, kollégium esetében − az állami intézményfenntartó központ mellett − az Oktatási Hivatalnál kell teljesíteni.

A jogalkalmazást egyszerűsítő, egységes értelmezést előmozdító módosítások

Bővült a kormányhivatal nyilvántartási és ellenőrzési kötelezettsége

Az elmúlt időszakban − elsősorban a kormányhivatalok jogalkalmazási gyakorlatában − bizonytalanságot okozott, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott iskolák, kollégiumok jegyzékét ki vezeti, illetve mely szerv jogosult a fenntartó ellenőrzésére.

A köznevelésről szóló törvény 34. § (1) bekezdésének módosításával egyértelművé vált, hogy a fővárosi, megyei kormányhivatalnak el kell készítenie és vezetnie az egyházi, a magán köznevelési intézmények és − új elemként − a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények jegyzékét. Ezzel összefüggésben − az ágazati törvény 34. § (2) bekezdésének módosításával −, rögzítésre került, hogy a kormányhivatalnak legalább kétévente el kell végeznie az egyházi, magán köznevelési intézmény mellett a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését is.

A kormányhivatal a törvényességi ellenőrzés keretében azt vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. Amennyiben a kormányhivatal a törvényességi ellenőrzés körében jogsértést tapasztal, a fokozatosság és az arányosság követelményét szem előtt tartva, megfelelő határidő biztosításával, fel kell hívnia a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Amennyiben a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedik, a kormányhivatal az iskolát, kollégiumot köteles törölni a nyilvántartásból. Ez jogi értelemben és gyakorlatilag is az intézmény megszűnését jelenti. Az ellenőrzés eredményéről a kormányhivatal értesíteni köteles a Magyar Államkincstárat is.  

A csökkentett munkaidőre vonatkozó igényt határidőn belül kell bejelenteni


А pedagóguselőmeneteli-rendszer része az а merőben új jogosultság, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak а munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökkenthető. Ez a rendelkezés népszerű, ezért számos kérelem érkezett ebben a körben az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények vezetőihez.

Az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy nem volt ritka egy nevelőtestületben akár több ilyen igény tanítási év közben történő bejelentése, és ez ellátási zavarokat okozott а tanítási év befejezéséig, hiszen az igény teljesítése okán kieső tanítási órákat mással kellett elláttatnia а munkáltatónak, azonban ez tanítási évben egy váratlan bejelentés okán nehézségekkel járt. Ennek kiküszöbölésre került meghatározásra a köznevelésről szóló törvény 65. § (7) bekezdésében az az új szabály, hogy а munkáltató а csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásra irányuló kérésnek csak akkor köteles eleget tenni, ha azt а tanítási év vagy а tanítási év első félévének befejezését megelőző hatvan nappal korábban közli а pedagógus а munkáltatóval.

Nem változott az az előírás, miszerint a kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként.

A magániskolában tanító gyógytornász is jogosult a pótszabadságra

A köznevelésről szóló törvény 65. § módosított (10) bekezdése szerint az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
− A pedagógiai asszisztens,
− szabadidő-szervező,
− gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő,
− gyógypedagógiai asszisztens,
− pszichopedagógus mellett
– új elemként − immár a gyógytornász pótszabadságának meghatározására is a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A helyettesítő vezető munkaidejével kapcsolatos új előírások

А törvénymódosítás szabályozta а köznevelési intézményvezetői munkakör átmenetileg történő megüresedése esetében а helyettesítő pedagógus munkaidejét. A módosítás indokolása szerint nyilvánvalóan méltánytalan, ha egy hosszabb betegállomány vagy gyermekgondozási szabadság miatt tartósan távollévő intézményvezetőt helyettesítő esetleg az intézményvezető-helyettesi óraszámban tartott órákat, foglalkozásokat a helyettesítés teljes ideje alatt. Ennek а kezelése a módosítás alapján a jövőben úgy történik, hogy a tizedik munkanap után a helyettesítőre már az intézményvezetői óraszám vonatkozik. Ezek alapján az indokok alapján a köznevelésről szóló törvény 65. §-a új (11) bekezdéssel egészült ki. Ezek szerint abban az esetben, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező pedagógus helyettesítésének ideje eléri a tíz munkanapot, a helyettesítő pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az ellátott magasabb vezető, vezető beosztásra meghatározott óraszám alapján kell megállapítani.

Egyszerűbb szabályozás a kötelező véleményezésről

A köznevelésről szóló törvény 68. § (1) bekezdésének módosítása а párhuzamos szabályozás kiiktatását célozta. Az ágazati törvény ugyanis több helyen is szabályozza, hogy
− kiknek,
− mely szervezeteknek,
− közösségeknek,
− személyeknek а véleményét kötelező kikérni az intézményvezető megbízása előtt.

Az ezzel kapcsolatos rendelkezést а törvény 68. § (1) bekezdésében tehát nem volt indokolt, illetve értelmezést zavaró volt megismételni. Így az új megfogalmazás szerint az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét − a törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó véleményének kikérésével − az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról továbbra is a megbízási jogkör gyakorlója dönt.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérésére vonatkozó új előírás

A tanulók fizikai állapotát, edzettségét csak azokon az évfolyamokon lehet mérni, vizsgálni, ahol а testnevelés tantárgy oktatása egyáltalán folyik, hiszen például egy kizárólag érettségi utáni szakképzést folytató iskolában lehet, hogy nincs is а nevelőtestületben olyan testnevelő tanár, aki а méréseket e1 tudná végezni. Ebből adódóan a köznevelésről szóló törvény 80. § módosított (9) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi − a felnőttoktatásban és az 1−4. évfolyamon tanulók kivételével − a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi.

A nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogára vonatkozó új szabályok

А módosítás а nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogára vonatkozó korábbi szabályozást is pontosította. Az indokolás szerint ugyanis nem szükséges, hogy а nemzetiségi önkormányzat egyetértési joggal rendelkezzen olyan településen működő köznevelési intézményi tagintézménye vonatkozásában, ahol egyáltalán nem folyik az adott nemzetiség nevelés-oktatása. Ugyanis csak azért, mert а településen működő iskola nem önálló, hanem egy másik településen székhellyel rendelkező többcélú köznevelési intézmény tagintézménye, amely köznevelési intézmény valamely feladat-ellátási helyén folyik nemzetiségi nevelés-oktatás, nem szükséges az általános egyetértési felhatalmazó rendelkezést a korábbi formában fenntartani.

Ebből adódóan a köznevelésről szóló törvény 84. § (9) bekezdése akként módosult, hogy amennyiben a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza a nemzetiségi nevelési-oktatási feladat ellátását, feltéve, hogy ezt a feladatot az intézmény ténylegesen ellátja, akkor a települési önkormányzat, az állami fenntartó az intézmény
− létesítésével,
− megszüntetésével,
− átszervezésével,
− nevének megállapításával,
− költségvetésének meghatározásával és módosításával,
− vezetőjének megbízásával,
− megbízásának visszavonásával összefüggő döntéséhez,
− véleményéhez köteles beszerezni az érintett települési nemzetiségi önkormányzat,
− térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat,
− országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.

Többcélú intézményben, valamint ha a nevelési-oktatási intézménynek több tagintézménye, több intézményegysége van, akkor több tagintézmény esetén tagintézményenként, több intézményegység esetén intézményegységenként kell vizsgálni azt, hogy szerepel-e a nemzetiségi nevelés-oktatás az alapító okiratban vagy a szakmai alapdokumentumban. Azt is vizsgálni kell, hogy a tagintézmény, intézményegység a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ténylegesen ellátja-e. Ha a tagintézményben vagy intézményegységben folyó nevelés-oktatás megfelel ezeknek a feltételeknek, akkor az érintett nemzetiségi önkormányzatot az adott tagintézményre, intézményegységre vonatkozóan a fentebb felsorolt döntések meghozatala során egyetértési jog illeti meg.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyetértési joggal kapcsolatosan a köznevelésről szóló törvény 84. §-a új (9a) bekezdéssel is kiegészült. E szerint az oktatásért felelős miniszter az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények tekintetében hozott, a §-ban meghatározott döntéseihez nem köteles beszerezni az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértését, amennyiben az állami intézményfenntartó központ véleményével egyező döntést hoz, és az állami intézményfenntartó központ véleményével az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetért.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény köznevelési vonatkozású módosítása

Amint arról már szó volt, a felsőoktatásról szóló törvény módosítása kimondta az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység jogállását. Miután költségvetési szervről van szó, szükséges volt a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény jogi státuszának az államháztartásról szóló 2011. évi СХСV. törvénnyel való összhangját megteremteni.

A főszabály továbbra is az, hogy a költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy, amelynek
− alapítására,
− nyilvántartására,
− képviseletére,
− szervezetére,
− működésére,
− irányítására,
− felügyeletére,
− átalakítására és
− megszüntetésére a törvényben,
− kormányrendeletben, valamint
− az egyes költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az államháztartásról szóló törvény 7. § (1) bekezdésének módosítása nyomán a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ egyes szervezeti egységei mellett - új elemként - a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény is törvényben foglaltak szerint jogi személyiséggel rendelkezhet.

A bemutatott törvénymódosítások 2014. július 24-én léptek hatályba.

(dr. Farkas Ildikó)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

18

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR