Megkezdődött az adategyeztetési eljárás

A biztosítási jogviszonyon alapuló adatokat a foglalkoztatók jogszabályi kötelezettségüknek eleget téve jelentik be az igazgatási szervekhez: 2010 előtt a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokhoz, ezt követően az adóhatósághoz, amely továbbítja az adatot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekhez.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek személyre szólóan tartják nyilván a biztosítási időt és a nyugdíjjárulék-köteles keresetet, jövedelmet. A nyugdíjigénylésnek, a nyugdíj megállapításának nem előfeltétele a szolgálati (biztosítási) idők előzetes igazoltatása, arra sor kerülhet a nyugdíjmegállapítási eljárás során is. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy igen hasznos időben ellenőrizni azt, hogy a foglalkoztatói adatszolgáltatás rendben van-e.

A biztosított szolgálati idő elismerése iránti kérelmet nyújthatott be a nyugdíjmegállapító szervhez 2012. december 31-ig a volt biztosított nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idejének megállapítása végett. Az eljárásban az összes szolgálati idő közlése mellett a korkedvezményre jogosító időszak igazolása is megtörtént. A szolgálati idő elismerése iránti kérelem életkortól függetlenül benyújtható volt, indokolás, megokolás nélkül.

Azonban 2013-tól nagy változáson ment keresztül a szolgálati idő elismerése, az érintett által kezdeményezendő eljárás helyébe a hatóság által indított egyeztetési eljárás lépett, közigazgatási szolgáltatásként biztosítva a jogosultsági időszak időben történő ellenőrzésének lehetőségét.

A 2013. január 1-jétől bevezetésre kerülő adategyeztetési eljárás a megszerzett nyugdíjjogosultsági időszakok egyeztetését, és ennek eredményeként azok véglegesítését tűzte ki célul.

Az egyeztetési eljárás fokozatosan kerül bevezetésre, a különböző korosztályok számára a jogszabályban előírt ütemezés szerint fog lezajlani.

Első ütem

Elsőként az 1955−59 között született biztosítottak, volt biztosítottak esetében kerül sor az eljárásra 2014. december 31-ig, meghatározott ütemterv alapján.

Az 1954. december 31-ét követően született biztosítottakkal a nyugdíjbiztosítási szervek folyamatosan kezdeményezik majd a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatainak egyeztetését.

A közelmúltban olvasóink közül is sokan kézhez kaphatták a nyugdíjbiztosítási igazgatóság kimutatását a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adataikról.

Az első ütemet követő időszakok

Az 1960-ban, és ezt követően születettek jogosultsági időszakainak egyeztetésére 2015. január 1-jétől ötéves korcsoportban fog sor kerülni.

Az 1955 előtt születettek esetében − a fentiek szerint − hivatalból már nem kerül sor az egyeztetési eljárás lefolytatására, ami kérelemre elvégezhető. Az 1955 előtt született azon személyek, akik részéről még nem került sor a nyugellátás megállapítására, túlnyomó többségükben már rendelkeznek szolgálati elismerési határozattal, akik még nem, és igénylik szolgálati idejük rendezését, az egyeztetési eljárásban lehetőségük lesz kérelmet benyújtani.

A kérelem – és ez újdonság a nyugellátási területen – csak elektronikus úton terjeszthető elő.

Az elektronikus ügyintézés mind szélesebb körben történő kötelezővé tételével a papírmentes iroda megvalósítása válik egyre teljeskörűbbé.

Újabb egyeztetési kérelem

Az első adategyeztetést követően az egyeztetési eljárás lefolytatása naptári évenként egyszer kérhető, azonosan a korábbi, évente egyszer kezdeményezhető szolgálatiidő-elismerési eljárással.

Az egyeztetés tartalma

Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:
− biztosításban töltött időszakok,
− egyéb szolgálati idő,
− női biztosított esetén nők negyven év jogosultsági idővel igényelhető nyugellátásához elért jogosultsági idők,
− a foglalkoztató adatai,
− az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
− az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
− azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.

Teendők

A biztosított (volt biztosított) az értesítés vele való közlését követő kilencven napon belül jelzi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére azokat az általa ismert adatokat, amelyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal.

Az egyeztetés során az érintett személy az általa közölt adatokat igazoló okiratokat is megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában a keresőtevékenységgel kapcsolatos biztosítási adatok szerepelnek a foglalkoztatói adatszolgáltatás alapján.

Az adategyeztetési eljárás során azonban lehetőség van azoknak a biztosítási időn túli, szolgálati időnek számító adatoknak a bejelentésére is, amelyek nem járulékfizetéssel keletkeznek. Ilyen időszak például az 1998. január 1-je előtti felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje vagy a katonai szolgálat időtartama.  A bejelentés itt is a vonatkozó dokumentumok, például
− leckekönyv,
− katonakönyv mellékletként való bemutatásával, megküldésével történik.

Az eltérések tisztázása

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eltérés okait megvizsgálja, a vizsgálat keretében az érintett személyt nyilatkozattételre hívja fel.

Adatot kérhet
− a foglalkoztatótól vagy
− más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve
− az egykorú iratokat őrző más személytől, esetleg
− szervezettől, továbbá
− helyszíni szemlét tarthat,
− más bizonyítási eljárást folytathat le, valamint
− a 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le.

Ügyintézési lehetőségek

Az adategyeztetési eljárás minél inkább ügyfélbarát lebonyolítását korszerű ügyfélszolgálati lehetőségek segítik, így mód van online időpontfoglalásra is személyes ügyintézéshez, vagy call centeren keresztüli telefonos felvilágosítás igénybevételére.

Gyermekgondozási időszakok (gyesen lévő nagymama) és a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának lehetőségével kapcsolatban sok kérdés merül fel a jogosultsági feltételek összetettsége miatt.

Legutóbb arra kért választ egy olvasó, hogy a nagymama által igénybe vett gyermekgondozási segély folyósításának időtartama beszámítható-e a kedvezményes nyugellátáshoz való jogosultságba.

Nem ritka esetet érint a kérdés, mivel az aktív nagymamák segítségének igénybevételénél a még nem nyugdíjas személy jövőbeli helyzetét, a gyermekgondozási segély munkaviszonyra és a későbbi nyugdíjra való hatását is számba kell venni.

A kérdést az is indokolja, hogy a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szükséges jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel, mivel annál szűkebb fogalom. Ezért fontos annak pontos ismerete, hogy a szolgálati időnek minősülő időszakok közül mely idők vehetők figyelembe jogosultsági időként is.

Az ellátás igénybevételéhez jogosultsági időnek minősül
− a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy
− azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
− a terhességi-gyermekágyi segélyben,
− gyermekgondozási díjban,
− gyermekgondozási segélyben,
− gyermeknevelési támogatásban és
− a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Fenti gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátások bizonyos kivételektől eltekintve (például a főszabályként csak a szülő anya által igénybe vehető terhességi-gyermekágyi segély) más személy által is igénybe vehetők. Gyermekgondozási díjra például a szülő (apa is) jogosult.
A gyermeknevelési támogatás is igényelhető a szülő által, a gyermekgondozási segély pedig a szülők mellett a nagyszülők részére is megállapítható meghatározott feltételek mellett.

A szolgálati időnek az elismerés szempontjából nincs jelentősége a fenti gyermekellátásoknál az igénybevevő nemének, mind női, mind férfi jogosult szolgálati időt fog szerezni az ellátásokból fizetett nyugdíjjárulék alapján.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása szempontjából viszont már csak az anyák és nagymamák által igénybe vett ellátásoknak van jelentősége.

Nem igényel magyarázatot az anya, örökbefogadó anya helyzete, ellenben kérdéseket vethet fel a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nagymama esete.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A §-a szerint a jogosultakon kívül (szülők), de − az ott meghatározott feltételek mellett − a gyermek szülőjének vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha
− a gyermek az első életévét betöltötte,
− a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
− a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével, és
− a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozási segélyt folyósítanak.

A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha
− ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
− a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

Sajnos sokszor előfordul olyan élethelyzet, hogy a kisgyermek három éves kora után betegsége miatt igényel otthoni felügyeletet, továbbá gyakran kell orvoshoz vagy fejlesztő foglalkozásokra vinni, és ezt az időszakot a szülő már nem tudja munkájától távol tölteni, így más úton kell megszervezni a családi segítséget, munkamegosztást.

A „nagymama gyes” szempontjából ebben az esetben is az általános szabályok érvényesülnek, azaz a gyermek tízéves koráig tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén van lehetőség gyermekgondozási segély igénybevételére.

Hasonló, de nem ilyen szomorú az ikergyermekek esete, amikor a gyermekgondozási segély szintén nemcsak hároméves korig, hanem a tankötelessé válás évének végéig folyósítható. Ha az ikrek esetén a tankötelessé válás éve nem azonos, a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a legkésőbb tankötelessé váló gyermekhez igazodik.

Összegezve a fentieket a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a „nagymama gyes” is beszámítson a nők negyven év jogosultsági idővel történő, kedvezményes nyugellátáshoz.
A nagyszülő a gyermek hároméves korától keresőtevékenységet is folytathat a gyes mellett, de legfeljebb heti harminc órás időtartamban, vagy időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A nyugdíj összegének kiszámításánál a „nagymama gyes” esete nem tér el az általános szabályoktól.

Meghosszabbítható-e az árvaellátás méltányosságból?

Az árvaellátás fontos anyagi bázisa a szülőjét elvesztő gyermeknek akár kisgyermekkorban, akár fiatal felnőttként. Ez a pénzbeli ellátás természetesen elsősorban a megélhetés forrása, de alapja lehet nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának is.

Az árvaellátás az árva tizenhat éves koráig alanyi jogon jár. A tizenhatodik életév betöltését követően árvaellátásra az a gyermek jogosult, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója. Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Megállapítható az ellátás akkor is, ha az árva huszonöt évesnél fiatalabb, és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat.

Gyakran előfordul azonban, hogy a huszonötödik életév betöltésekor az árva még nem fejezte be az ellátásra jogosultságot adó tanulmányait. Erre a helyzetre nyújt segítséget az árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítási lehetősége.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása a huszonötödik életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató árva részére engedélyezhető.

A meghosszabbításra mester vagy osztatlan képzésben résztvevő személy számára van lehetőség a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának időtartamára, legfeljebb azonban a huszonhetedik életév betöltéséig.

A méltányosságból történő meghosszabbítás kérelemre történhet, amelyet az árva nyújthat be az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az adatlap megtalálható az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján a nyomtatványok között.

A méltányosságból történő engedélyezésnél a méltányosságot megalapozó személyes körülmények ismerete, figyelembe vétele is szükséges, ezért ezeket a különös méltánylást érdemlő körülményeket a kérelem adatlapján fel kell tüntetni.

Amennyiben rendelkezésre állnak, a körülményeket alátámasztó iratokat, igazolásokat is mellékelni kell.  A kérelem elektronikusan is előterjeszthető.

A méltányossági jogkörben hozott döntés ellen – azonosan a többi, kizárólag méltányossági jogkörben hozott döntéssel – fellebbezésnek nincs helye.

Ha megtörténik az árvaellátás különös méltányosságból történő meghosszabbítása, az ellátást úgy kell tekinteni, mint a jogszerűen (korhatár alatt) megállapított ellátást. Így a kapcsolódó juttatások (például utazási igazolvány) is megilletik a jogosultat.