Cikksorozatunkban a köznevelési vonatkozású módosításokat mutatjuk be, amelyek alapvetően három csoportba sorolhatók:
− A pedagógiai szakszolgálatot érintő fontos változások, különös tekintettel az Integrált Elektronikus Nyomonkövetési Rendszer jogi kereteinek, adatvédelmi vonatkozásainak meghatározására, valamint a pedagógiai szakszolgálatoknál pedagógus-munkakörben dolgozók foglalkoztatási szabályainak változásaira,
− A nemzeti felsőoktatási törvény módosításából eredő változásokra, különös tekintettel az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmények jogállására, irányítására,
− A jogszabályok összhangját biztosító, a jogalkalmazást egyszerűsítő, egységes értelmezést előmozdító, valamint technikai jellegű módosítások.

A pedagógiai szakszolgálatot érintő törvényi változások

Az Integrált Elektronikus Nyomonkövető Rendszer

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) módosításának egyik lényegi eleme az Integrált Elektronikus Nyomonkövető Rendszer (a továbbiakban: INYR) bevezetése. A módosítás indokolása szerint
− a sajátos nevelési igényű,
− а beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő,
− eltérő fejlődésű és
− más kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók, pedagógiai szakszolgálati ellátása során döntő jelentősége van а gyermek szakszolgálati és szakszolgálaton kívüli (egészségügyi, szociális) ellátási előzményei ismeretének, azaz annak, hol, mikor, milyen ellátásban részesült az érintett, ott а szakemberek milyen megállapításokat tettek, milyen véleményt fogalmaztak meg.

Eddig mindezek kezelése esetleges volt, ezért akár egy iskolaváltás során is előfordulhatott, hogy ezek az információk elvesztek, ha а szülők vagy az előző iskola nem közölték azokat az új iskolával vagy pedagógiai szakszolgálati intézményekkel. Ezen problémák kiküszöbölését célozza az uniós forrásból finanszírozott INYR bevezetése. Ezek alapján az indokok alapján a köznevelésről szóló törvény új 44/A. §-sal egészült ki, amely az INYR lényegét és alapvető jogi kereteit határozza meg. E szerint a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek során alkalmazott INYR
− a gyermekek, tanulók teljes körű pedagógiai szakszolgálati ellátása, fejlődésük figyelemmel kísérése céljából
− a gyermekekhez, tanulókhoz kapcsolódóan,
− a számukra ellátást nyújtó intézmények, nevelési-oktatási intézmények és a pedagógiai szakszolgálati intézmények feladatellátási adatainak nyilvántartását, továbbá
− az ellátást igénybevevők ellátási eseményeinek nyomon követését szolgáló országos informatikai nyilvántartó rendszer.

A köznevelésről szóló törvény új 44/B. §-a az adattakarékosság elvének megfelelően szabályozza az INYR működtetése céljának eléréséhez feltétlenül szükséges adatok körét. Ezek szerint az INYR
− a pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő személy
o    nevét, nemét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, diákigazolványának számát, nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, valamint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét,
o    szülője, törvényes képviselője adatait,
− az ellátott adataihoz kapcsolva az ellátott egészségügyi, továbbá a pedagógiai szakszolgálaton kívüli köznevelési ellátása során keletkezett azon dokumentumok kiállításának időpontját, tartalmát, kibocsátójának nevét, amelyek a pedagógiai szakszolgálati ellátást megelőzően keletkeztek, az ellátott vagy szülője, törvényes képviselője rendelkezésére állnak és az ellátáshoz feltétlenül szükségesek,
−az ellátott adataihoz kapcsolva a pedagógiai szakszolgálati ellátására vonatkozóan
o    a szűrést, vizsgálatot végző intézmény nevét, címét, a szűrés eredményét, a szűrés, vizsgálat kérelmezőjének nevét, címét, elérhetőségét, a szűrés, vizsgálat módszerét, eszközét, eredményét, megállapításait, a szűrési, vizsgálati eljárásban szereplő szakemberek nevét, végzettségét, szakképzettségét, a szűrés, vizsgálat időpontját, időtartamát, helyét,
o    az állapotmegismerést végző intézmény nevét, címét, az állapotmegismerés kérelmezőjének nevét, címét, elérhetőségét, az állapotmegismerés időpontját, időtartamát, helyét, az állapotmegismerés módszerét, eszközét, az állapotmegismerés eredményét és megállapításait, az eljárásban közreműködő szakember nevét, végzettségét, szakképzettségét,
o    a szűrés, vizsgálat, állapotmegismerés alapján megállapított szükséges segítő beavatkozás megnevezését, óraszámát, időtartamát, módszerét, eszközét, helyszínét, a segítő beavatkozást végző intézmény adatait, a részt vevő szakember nevét, végzettségét, szakképzettségét, a segítő beavatkozás eredményét,
o    a szűrés, vizsgálat, állapotmegismerés eredményével kapcsolatos szülői nyilatkozatot, a szülői felülvizsgálati kérelem adatait,
o    a felülvizsgálat okát, kérelmezőjét, legutóbbi vizsgálat, felülvizsgálat óta eltelt időt, felülvizsgálatot végző intézmény nevét, címét, a felülvizsgálat módszerét, eszközét, időpontját, időtartamát, helyszínét, a felülvizsgálatot végző szakemberek nevét, végzettségét, szakképzettségét, a felülvizsgálat eredményét,
− a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárás adatai közül az eljárás kezdeményezőjének nevét, címét, elérhetőségét, az eljárás okát, az eljárás eredményét, a közigazgatási hatósági eljárás ügyszámát tartja nyilván.

Adatkezelési szabályok

Az INYR keretében folyó adatkezelés tekintetében az Oktatási Hivatal az adatkezelő, aki mint a köznevelési információs rendszer (KIR) adatkezelője is
− a tanulóra vonatkozó fentebb felsorolt adatokat, valamint
− a tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátásban, gyógypedagógiai nevelésében-oktatásában, fejlesztő foglalkoztatásában közreműködő pedagógus, továbbá szakorvos nevét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat:
o    felsőoktatási intézmény nevét,
o    a diploma számát,
o    a végzettséget,
o    szakképzettséget,
o    a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,
o    munkaköre megnevezését,
o    munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,
o    munkavégzésének helyét,
o    jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,
o    vezetői beosztását,
o    besorolását,
o    jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,
o    munkaidejének mértékét, valamint
o    tartós távollétének időtartamát a tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátása céljából köteles továbbítani az INYR részére.

Amint látható, az INYR olyan személyes, azon belül különleges adatokat is tartalmaz, amelyek kezelése csak törvényi felhatalmazás alapján történhet. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info. törvény) alapján személyes adat
− az érintettel kapcsolatba hozható adat, valamint
− az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
A személyes adatok körét a törvény példálódzó felsorolásban adja meg, így ebbe a körbe tartozik különösen
− az érintett neve,
− azonosító jele, valamint
− egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret.

A személyes adatokon belül megkülönböztetjük az úgynevezett különleges adatot, amelynek három csoportja van:
− a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
− az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint
− a bűnügyi személyes adat.

Az Info. törvény alapján személyes adat − főszabályként − két esetben kezelhető:
− egyrészt akkor, ha ahhoz az érintett – kiskorú tanuló esetén a szülő, törvényes képviselő − hozzájárul,
− másrészt akkor, ha azt törvény vagy helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli.

Az INYR működtetése érdekében а pedagógiai szakszolgálati intézmény részéről kezelhető adatok köre – a köznevelésről szóló törvény 41. §-a új (4a) bekezdésével − kibővült, így a pedagógiai szakszolgálati intézmény − az INYR működtetése érdekében – a 41. § (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokon kívül
− a szülő, a törvényes képviselő önkéntes adatszolgáltatása alapján a tanuló nemzetiségi hovatartozására vonatkozó adatot, továbbá
− annak a nevelési-oktatási intézménynek a nevét, címét, OM azonosítóját, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll, valamint a tanuló által igénybe vett pedagógiai szakszolgálati ellátás megnevezését is nyilvántartja.

Az INYR által tartalmazott különleges adatokra is tekintettel a törvény szigorú keretet szab az adatok rögzítésének, illetve megismerésének. A köznevelésről szóló törvény 44/A. § (4) bekezdése szerint a tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátása során keletkezett adatokat − a külön jogszabályban meghatározott − feladatellátási kötelezettséggel rendelkező pedagógiai szakszolgálati intézménynek kizárólag a tanulóval közvetlenül foglalkozó szakembere köteles az INYR-be rögzíteni.

Az ellátott tanulóra vonatkozó személyes adatokat az INYR-ből kizárólag
− a pedagógiai szakszolgálatnak a tanulót közvetlenül ellátó munkatársa,
− a tanulót közvetlenül ellátó pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője ismerheti meg.

Az adatkezelés, adattovábbítás – eleget téve az Info. törvényben meghatározott célhoz kötöttség elvének – kizárólag a tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátása céljából történhet.

Az INYR-ben tárolt személyes adatokat az adatkezelő Oktatási Hivatal a pedagógiai szakszolgálati intézmény ellátásának utolsó igénybevételétől számított tizenöt év elteltével köteles törölni a nyilvántartásból.

Az oktatási azonosítóra jogosultak köre kibővül

А pedagógiai szakszolgálati ellátásokat nem kizárólag а köznevelés rendszerében jogviszonnyal rendelkező (tehát óvodás, iskolás) gyermekek, tanulók veszik igénybe. Egyes pedagógiai szakszolgálatokat (például korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás) lényegében már a születés pillanatától nyújtja а köznevelési rendszer részeként működő pedagógiai szakszolgálati intézményrendszer. Részben ezért, részben pedig amiatt, mert az INYR-ben történő adatkezeléshez, nyilvántartáshoz szükség van azonosító számra, oktatási azonosítót kapnak azok is, akik köznevelési intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de pedagógiai szakszolgálati ellátást igénybe vesznek. Ebből adódóan egészült ki a köznevelésről szóló törvény 44. § (3) bekezdése egy új g) ponttal.

További részletek a végrehajtási rendeletben

Felhatalmazást kapott a Kormány, hogy a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek során alkalmazott integrált nyomonkövető rendszer létrehozását, működtetését, az információs rendszer részére történő adatszolgáltatás rendjét rendeletben állapítsa meg.

Új foglalkoztatási keretek

A pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazott pedagógusokra а nevelő-oktató munkát végzőket megillető pótszabadság jogintézménye mindezidáig nem terjedt ki, azonban а korábbi önkormányzati fenntartók széles köre а pedagógiai szakszolgálati intézmények esetében − saját jogértelmezésükkel − a pótszabadságot a pedagógiai szakszolgálati intézményekben foglalkoztatottak esetében is alkalmazták. Ebből kifolyólag az állami fenntartó által 2013. szeptember 1-jétől − az új struktúrájú pedagógiai szakszolgálati intézmények létrejöttétől − történő helyes jogalkalmazást а pedagógiai szakszolgálati intézményekben foglalkoztatott pedagógusok veszteségként élték meg, és sok szakember e1 is hagyta а köznevelési rendszert.

Az átszervezés óta eltelt egy év tapasztalatai alapján a kialakult probléma többirányú megoldást kívánt, ezért a nyári törvénymódosítás két irányban is új szabályozást vezetett be a foglalkoztatás terén. Egyrészt A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításával biztosította a pedagógiai szakszolgálatban pedagógus-munkakörben dolgozók részére a 25 munkanap pótszabadságot (erről lásd lentebb), valamint a köznevelésről szóló törvény módosításával más tekintetben is а nevelési-oktatási intézményekkel megegyező szabályozást alakított ki. Ez jelenti а kötött munkaidő bevezetését, valamint ezzel összefüggésben az ellátandó feladatoknak az egyes munkaidőrészekre való beosztását.

A fenti indokok alapján módosult a köznevelésről szóló törvény 62. § (5) bekezdése, amely szerint a nevelési-oktatási intézmények mellett a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidő) az intézményvezető által − a törvény keretei között − meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

Szintén új elem a szabályozásban, hogy az ágazati törvény 62. § módosított (13) bekezdése alapján a pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében heti huszonegy órában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzik
− a gyermekek, tanulók vizsgálatával,
− egyéni vagy csoportos foglalkoztatással,
− a tanácsadással,
− gondozói tanfolyamok megtartásával (közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat.

A pótszabadságra jogosult közalkalmazottak új köre

Amint arra már utaltunk − a nyári módosító csomag részeként  − A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosítása nyomán megváltozott а pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára járó szabadság mértéke oly módon, hogy esetükben a pótszabadság tekintetében а nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakkal egyező szabályozást vezettek be. Ebből adódóan a Kjt. 57. § (3) bekezdése alapján a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató a pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.
 
Megemlítjük, hogy ezzel egyidejűleg a Kjt. 57. §-a új (3a) bekezdéssel egészült ki, amely szerint a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat szintén évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató
− a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás vezetésére, fejlesztés és oktatás tartására,
− a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálatára, pedagógiai megfigyelések és családgondozási, utógondozási feladatok végzésére, és
− a fentebb foglalt tevékenységgel összefüggő feladatok ellátására.

A Kjt. 85. § (3) bekezdése alapján felhatalmazást kapott a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a köznevelési intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében a pótszabadságra jogosult nevelő, nevelő-oktató munkán kívül a pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végzők körét.

Átmeneti szabályok a Kjt.-ben

A fentiekkel összefüggésben a Kjt. új 91/C. §-a a 2014. évre vonatkozó átmeneti szabályokat rögzíti. E szerint a pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott − külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő − közalkalmazottat a 25 munkanap pótszabadság alkalmazása esetén a 2014. július 1. és 2014. december 31. napja közti időszakra 15 munkanap pótszabadság illeti meg. Szintén átmeneti szabály, hogy a pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott − külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő − közalkalmazottat a 2014. július 1. és 2014. december 31. napja közti időszakban a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre legfeljebb öt munkanapra lehet igénybe venni.