ÖSSZEFOGLALÓK

A pénzügyi teljesítésekre, és a késedelmükre vonatkozó szabályok
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az új polgári törvénykönyv a pénzügyi teljesítésekre, és a késedelmükre vonatkozó szabályokat rendszerezte. A régi Ptk. tavaly (2013) július elsejétől már hozott néhány változást. A továbbiakban ezeket tekintjük át, és megvizsgáljuk az adózási, illetve számviteli szabályait. A szerződésekkel kapcsolatos szabályozás néhány lényeges ponton megváltozott. A szerződések közös szabályai körében lényeges a pénztartozás teljesítésére és a kamatra vonatkozó szabályozás. Gyakorlatilag ez minden kifizetésre érvényes.

2014. augusztus 15.

A pénztartozásokat készpénzben, fizetési számlára befizetéssel, vagy átutalással lehet teljesíteni. A teljesítési idő: készpénzfizetés esetén a készpénz átadás-átvétel ideje, a többi esetben pedig a jogosult számláján bekövetkező jóváírás ideje, vagy amikor a jogosult számlavezető bankjának jóvá kellett volna írnia. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a jogosult kockázata a saját bankjának belső ügymenete. Amennyiben a jogosult számlájáról beszedéssel (inkasszó, hatósági átutalás) azonnal elviszik az érkezett pénzt, akkor az a továbbküldés a jóváírást követően megtörténik. A jogosult saját ügye ez, nem érinti a fizetés megtörténtét.
Lényeges, hogy a pénztartozást a lejárati idő előtt is meg lehet fizetni, és azt a jogosult köteles azt elfogadni! Bizonyos esetekben a jogosult a korábbi teljesítéssel kapcsolatos tényleges költségeit érvényesítheti.

A pénztartozás teljesítési helyének meghatározása összetett. A teljesítési hely meghatározásánál lényeges elv, hogy az a kötelem keletkezésekor fennálló állapotot kell alapul venni. Készpénzfizetés esetén a jogosult telephelye, amelyik a kötelemmel leginkább érintett vagy ennek hiányában a székhelye, természetes személy esetén lakhelye vagy ennek hiányában a szokásos tartózkodási helye a mérvadó. Más esetben a jogosult fizetési számláját vezető bank telephelye vagy ennek hiányában a székhelye lesz a fizetés helye. Ha a jogosultnak több bankszámlája van, és nem határozták meg, hogy melyikre kell teljesíteni, a kötelezettet illeti a választás joga. Ezzel akár a fizetés helyét is megválaszthatja. Ha a jogosult oldalán változik a teljesítési hely, az ebből eredő többletköltséget a jogosult köteles viselni, és előlegezni! Természetesen a jogosult kötelezettsége, hogy értesítse a kötelezettet a változásról!
A teljesítési hely szabály határozza meg, ha nem kötötték ki a szerződésben, a fizetés pénznemét. Általános szabály, hogy a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell teljesíteni a fizetéseket. Ha nincs kikötve a szerződésben az alkalmazandó árfolyam, akkor a teljesítési helyén a jegybank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni, ennek hiányában a pénzpiaci árfolyamot.

Már tudjuk, hogy hol és milyen pénznemben kell teljesíteni, illetve, hogyan kell átszámítani az egyes pénznemeket. A pénztartozás során az időmúlásával a pénz veszít az értékéből, ezért a szabályozás rögzíti, hogy a pénztartozás után kamat jár. A kamat megegyezik a jegybanki kamattal, annak hiányában a pénzpiaci kamattal. Azt tapasztaljuk, hogy a jegybanki kamat viszonylag sűrűn változik. A gazdaság szereplőitől nem várja el a jogalkotó, a napra kész kamatkövetést. Félévente kell meghatározni a kamatot, és a félév első napján érvényes jegybanki kamatot kell az egész félévre alkalmazni. Ez hazai viszonylatban az jelenti, hogy 2013. II. félévére 4,25%-ot; 2014. I. félévére 3,00%-ot kellett/kell alkalmazni. Hosszabb távú tartozások esetén félévente az aktuális kamat szintjét meg kell határozni. Az így meghatározott kamatot nevezzük a továbbiakban polgári alapkamatnak!

A fizetések körében leggyakoribb probléma a késedelmes fizetés. A pénzügyi hátrányt szenvedő jogosult hátrányát a kötelezettnek kompenzálnia kell, ez a késedelmi kamat. A késedelmi kamatra vonatkozó előírások szerint a késedelembe esés időpontjától a polgári alapkamatot akkor is meg kell fizetni, ha a pénztartozás kamatmentes. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmét kimenti. Ez természetes, hiszen a jogosultat pénzügyi hátrány érte. Amennyiben a tartozás nem volt kamatmentes, akkor az ügyleti kamaton felül az a polgári alapkamat egyharmada, mint késedelmi kamat jár. Természetesen az ügyleti és késedelmi kamat együttes összege el kell érje legalább, a polgári alapkamatot. Az így meghatározott késedelmi kamatként 2013. II. félévére 1,42%-ot; 2014. I. félévére 1,00%-ot kellett/kell alkalmazni.

A vállalkozások világában ezt másként szabályozták. A vállalkozások mellett megjelenik a szerződő hatóság fizető félként, rá is azonos szabályok vonatkoznak. Például állami, önkormányzati megrendelők. A vállalkozások és a szerződő hatóságok más vállalkozással szembeni késedelmi kamat mértéke a polgári alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke. Az előbbi példákkal élve, 2013. II félévére 12,25%-ot; 2014. I. félévére 10,00%-ot kellett/kell felszámítani.
Lényeges a fizetési határidő kérdése is ebben a körben. Egy teljesített szolgáltatás (ez jogi kategória és nem adózási, tehát lehet akár áruszállítás is) ellenértékét, ha arról a szerződés nem rendelkezik, a jogosult felszólításától, vagy a számlája kézhezvételétől 30 napon belül kell teljesíteni. Azaz a késedelem jogkövetkezményei ettől az időponttól állnak be. Nehéz lehet a kézhezvétel idejének bizonyítása. A jogalkotó a 30 napos határidőt a teljesítéstől rendeli számítani, ha:
– a teljesítést megelőzően kapta meg a számlát a fizetésre kötelezett fél (a megrendelő, vevő, kérdés milyen teljesítési idő szerepel a számlán);
– nem állapítható meg a kézhezvétel ideje;
– szerződés szerint az iratok bevárása nélkül kell fizetnie a kötelezettnek (a megrendelő, a vevő).

Összegezve, egy jó szerződésben célszerű kitérni a fizetési határidőkre is. Az itt vázolt fizetési határidőtől a Kötelezett (megrendelő, vevő) a Jogosult (teljesítő fél) javára térhet csak el. Ez az intézkedés a kisebb vállalkozásokat védi az erőfölénnyel rendelkező megrendelőkkel szemben.
A kötelezettnek meg kell térítenie a jogosult késedelmi kamatot meghaladó kárát is kivéve, ha kimenti magát. A késedelmi kamat megfizetésével szemben nem lehet kimentéssel élni.
A tartozás rendezése során a jogosultnak jogai érvényesítése érdekében költségekkel is kell számolnia. Ezeket a költségeket a kötelezettnek meg kell térítenie. Ez nem kár, ez tényleges költség.

Van még egy másik jogintézmény, amiről a fizetések kapcsán szólni kell, ez a behajtási költségátalány. A költségátalány 40 eurónak megfelelő forint összeg. Ezt a késedelembe esés napján érvényes az MNB deviza középárfolyamának alkalmazásával kell meghatározni. Ez a költségátalány a követelhetővé válik, ha a késedelmi kamatfizetési kötelezettség (azaz a késedelem) beáll. A jogosultnak (teljesítő fél) nem kell igazolnia, hogy bármilyen tényleges költsége felmerült volna az ügyben. Akkor is jár (követelhető) ha a jogosult semmit sem tesz, beleértve azt is, hogy nem kell erre külön fizetési felszólítást küldeni. Természetesen a jogosult nem köteles ezt az összeget követelni, de érvényesítheti az elévülési időn belül (öt év).
Egy üzleti kapcsolat lezárását követően, a nem éppen barátságosan elvált Felek egyikét meglepetés érheti, ha néhány napos késedelmek miatt évekre visszamenőleg a jogosult kéri a tartozásonkénti 40 eurót. Szép összegre rúghat.
A behajtási költségátalány borzolta a kedélyeket, annak vélelmezett adózási, számviteli vonzata miatt. Lássuk, mit mond az áfatörvény erről! Nem képez adóalapot:
– mert nem befolyásolja közvetlenül az árat (az árat a pontosan fizető vevőre kalkulálják),
– mert nem felmerült és áthárított költség (ez a teljesítés után fizetési késedelemkor jelentkezik).
A behajtási költségátalány kívül esik az áfatörvény tárgyi hatályán, ebből következően áfatörvény szerinti bizonylatot sem kell arról kiállítani. Nem áfa mentes, hanem az áfatörvény tárgyi hatályán kívüli gazdasági esemény. Természetesen, mint gazdasági eseményről számviteli bizonylatot kell kiállítani.
A társasági adóhatások meghatározásához a számviteli elszámolási szabályokat kell megvizsgálni. Az adózás előtti eredmény meghatározásához a különböző számviteli elszámolási kategóriákat kell áttekinteni.

A késedelembe esett kötelezett oldalán:
Az előzőekből kitűnően a behajtási költségátalány jogszabály alapján beálló kötelezettsége a késedelembe esettnek. A számviteli törvény szerint egyéb ráfordítások között a rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kell elszámolni a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált mérleg fordulónap előtti időszakot terhelő behajtási költségátalányt. Az eredmény elszámolás során ennek adóhatása jelentkezik. Pénzügyi rendezésekor csökken a nyilvántartott kötelezettség. Sok apró fizetési határidő elmulasztása jelentős eredménytorzulást okozhat.

A késedelmet szenvedett jogosult oldalán:
Egyéb bevételként, a pénzeszközökkel szemben kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjáig rendezett mérleg fordulónap előtti időszakokat terhelő kapott (pénzügyileg rendezett) behajtási költségátalányt. Az eredmény elszámolásánál ezzel szemben jelentkezhetnek a tényleges költségek, így az adóalapot csak a tényleges, költséggel nem ellentételezett bevétel növeli. Miután egyéb bevételként kell számba venni, ezért nem képez helyi iparűzési adóalapot.
Amennyiben a vállalkozó egyéni vállalkozó, ő pénzforgalmi szemléletben számol el. Fizetett illetve befolyt késedelmi kamattal egy tekintet alá esik a behajtási költségátalány.
Egyszerűsített vállalkozói adó alanya is pénzforgalmi szemléletben számol el. A kapott behajtási költségátalány számára bevétel, de a fizetett átalányt nem tudja elszámolni költségként.
Amennyiben a jogosult nem érvényesíti, vagy elengedi a behajtási költségátalányt a kötelezett egyoldalúan gazdagszik a jogosult rovására, ezért az ajándékozási illeték vonzatról is szólni kell. Korábban a követelés elengedést nem tekintették az ajándékozási illeték tárgyának, de 2010-től ez is annak hatálya alá került. Jelenleg bizonyos jogcímek mentesek az ajándékozási illeték alól, ezek közé tartozik a gazdálkodó szervek közti követelés elengedés is. Kérdés, hogy ha nem követelik a behajtási költségátalányt, az elengedésnek minősül-e? Figyeljünk arra, hogy az illetéktörvény gazdálkodó szervezet fogalma, nem egyezik meg az új Ptk. vállalkozás fogalmával! Ezzel a kis pontosítással mondhatjuk, hogy a behajtási költségátalány elengedése nem keletkeztet ajándékozási illeték fizetési kötelezettséget.
A teljesítő felet (jogosultat) védő szabály az is, hogy a szerződésben fizetési késedelem esetére nem lehet kizárni a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt, illetve a fentiekben vázoltnál kisebb mértékben meghatározni.
Láthatjuk, hogy egy alaptartozás több járulékos tartozást generálhat. Kamatot, késedelmi kamatot, behajtási költség átalány, és a tényleges behajtási költségeket. Ezeken felül még szóba jöhet a késedelmi kamatot meghaladó kár is.
Amennyiben a kötelezett teljesítése, vagy a tőle beszedett, behajtott összeg nem elegendő az egész tartozásra a jogosult rendelkezhet az elszámolás sorrendjére. Ha nem rendelkezik, az alapértelmezés, hogy először a költségeket (beleértve a behajtási költségátalányt), azután a kamatokat és végül az alaptartozást (tőke) kell kielégíteni.
A kötelezett (adós) pórul járhat, hiszen a költség és a kamat nem kamatozik, míg az alaptartozás igen, így annak a legutolsó tételként elszámolása növeli a fizetendőt, részteljesítés esetén. Ez a rendszer ösztönözheti az adóst a teljesítésre.

Üzleti kapcsolatokra jellemző lehet, hogy mindkét fél teljesít a másik számára és egymásnak tartoznak. Két pénzkímélő megoldás van nevesítve, az egyik a beszámítás, a másik a felek közti folyószámla alkalmazása.
A beszámítás során a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a tartozása teljesítésébe elszámolhatja. Megfizetnie a különbözetet kell, ha a beszámított követelés kisebb a tartozásnál. A beszámítás alkalmazásával a beszámított követelések-kötelezettségek megszűnnek. Természetes ennek is vannak korlátai. A jogilag biztosított (végrehajtható okirattal, egyezséggel meghatározott vagy közokiratba foglalt) pénzköveteléssel szemben, ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani. Elévült pénzkövetelést akkor lehet beszámítani, ha a pénztartozás keletkezésekor az még nem évült el. Jogilag nem érvényesíthető követelést nem lehet beszámítani.
A beszámítás alkalmazása során még egy további szempont, amit érdemes figyelembe venni, az áfatörvény szerinti kezesség szabályait. Ha egy számla áfatartalmát beszámítással rendezik, az áfatartalomért a beszámító fél kezesként felel. Amennyiben lehetőségünk van az áfát pénzben kifizetni, tegyük meg, és nem leszünk kezesek.
A másik pénzkímélő megoldás a folyószámla, ami a beszámítás intézményesített továbbfejlesztése. Ehhez a felek szerződése kell, amely alapján egy meghatározott jogviszonyból származó beszámítható követeléseiket egységes elszámolás (folyószámla) keretében tartják nyilván.
A folyószámla egyenlegét évente kell megállapítani. A folyószámlát vezető fél közli az egyenleget a partnerével, amelynek 30 napja van kifogásai benyújtására. Kifogás hiányában az eredeti érték, kifogás esetén az egyeztetéssel, vagy bírói döntéssel megállapított érték lesz a folyószámla egyenlege. A követelések-kötelezettségek megszűnnek helyükbe a megállapított egyenleg lép.
Ennek természetes következménye, hogy az egyenleg megállapítás után a felek nem rendelkezhet az egyes követelésekkel, csak az egyenleggel. Végrehajtás alá is csak a folyószámla egyenleg vonható. Miután a folyószámla egyenleg megállapítása elhúzódhat, az egyenleg megállapításáig az egyes követelések évülése nyugszik, azaz nem telik az elévülési idő. Sportnyelven szólva, megállítják az órát.
A folyószámla szerződés alkalmazása a beszámításon alapul, ezért az áfaszabályok folyószámla esetére is érvényesek. A folyószámla szerződés szabályai azonban a pénzbeli áfatartalom fizetését kizárják.

Láthatjuk, hogy a pénztartozások rendezésére vonatkozó szabályozás meglehetősen összetett. Kisebb vállalkozások esetén is érdemes kialakítani a vállalkozás erre vonatkozó belső szabályozását, vagy legalább rögzíteni a pénztartozások teljesítésekor és pénzkövetelés érvényesítésekor követendő elveket. A behajtási költségátalány és a késedelmi kamat léte és megkerülhetetlensége önmagában terhesebbé teszik a késedelmes fizetéseket.

(dr. Kenyeres Sándor)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

14

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR