ÖSSZEFOGLALÓK

Néhány fontos tudnivaló a szociális hozzájárulási adókedvezményekről
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az alábbiakban a cégtulajdonosok szemszögéből vizsgálva a kérdést arról lesz szó, hogyan lehet a munkabéreket terhelő szociális hozzájárulási adóból lefaragni, persze törvényes keretek között. A „feketén” kifizetett munkabéreknek ugyanis jellemzően még mindig a munkaadót terhelő kötelezettségek csökkentése iránti vágy az oka. Ugyanakkor az, hogy a munkavállaló bevallottan a valóságban kifizetett – ahogyan az említett filmben is piaci értékének megfelelő – bérét kapja, nem csupán azért fontos, mert így jogszerű, hanem azért is, mert a járulékfizetéssel megalapozott ellátásainak (nyugdíjnak, de a táppénznek, a gyermekgondozási díjnak is) ez, a bevallásokban szereplő bére az alapja.

2014. augusztus 15.

A szociális hozzájárulási adó – különösen így az év majdnem második felében – lerágott csont a szakirodalomban.
Ennek ellenére úgy látom, hogy a cégtulajdonosok még mindig nincsenek tisztában azzal, mi módon kurtíthatnák az e jogcímen fizetendő terheket.

A szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalék, a kifizetett bérekre vetítve, de a lehetséges kedvezményt igénybe véve, ez a mérték lényegesen alacsonyabb lehet. Sőt: két évig akár nulla százalék is!

2014. január 1-jén is lényeges változások léptek életbe a szociális hozzájárulási adóra vonatkozóan is.
Lényeges, hogy megszűnt a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény, ráadásul a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény is átalakult.
Az alábbiakban a 2014. január 1-jétől érvényes kedvezményekkel foglalkozom, de csak azokat vesszük górcső alá, amelyek a vállalkozások többsége számára valós, nem csupán elméleti lehetőséget jelenthetnek.

Az igénybe vehető kedvezmények:
– szakképzettséget nem igénylő foglalkoztatott munkavállalók (FEOR-08. Szerint a 9. főcsoportba tartozó munkakörök) után érvényesíthető kedvezmény,
– Karrier Híd Program (a foglalkoztatást megelőzően költségvetésben foglalkoztatott személyek) megvalósítását célzó támogatás,
– megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető kedvezmény,
– 25 év alatti és az 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető kedvezmény,
– tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető kedvezmény,
– gyed, gyes, gyetben részesülő munkavállaló után érvényesíthető támogatás,
– az ún. szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások számára nyújtott támogatás,
– kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény.

A fentiek alapján igénybe vehető kedvezmények mértéke változó, de jellemző a két évig teljes, majd a harmadik évben 14,5 százalékos mentesség a szociális hozzájárulási adó alól.
Olyan kedvezmények is vannak, amelyek öt évre szólnak, és olyanok is, amelyek a kedvezménynél meghatározott feltételek fennállásának teljes időtartama alatt igénybe vehetőek.
Az alábbiakban részletesebben két olyan kedvezmény feltételeit vesszük sorra, amelynek igénybevétele „feladja a leckét” a cégnek, illetve könyvelőjének.
A gyed, gyes, gyed folyósítása alatt munkát vállalók és a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezményről lesz szó. (Az előbbi kedvezmény nem csak az ellátás folyósítása megszűntét követően először munkába állók után jár.)
A szóban forgó kedvezmény 100 ezer forintos bruttó bérig alkalmazható, a kedvezmény mértéke az első két évben 27 százalék, a harmadik évben 14,5 százalék.
A 100 ezer forintos határt úgy kell értelmezni – és ez nagyon fontos –, hogy ezt meghaladó összegű bruttó bért is kaphat az alkalmazott, de a kedvezmény alapja csak 100 ezer forintig terjedhet.
A csavar az a dologban, hogy a kedvezményre való jogosultság három éve – az ehhez hasonló kedvezményektől eltérően –, a munkáltató szemszögéből nézve három év.
Azaz, ha a munkaadó olyan munkavállalót vesz fel (vagy foglalkoztat tovább abban az esetben, ha a kismama a szülést megelőzően is nála dolgozott), aki gyed, gyes, gyet után létesít munkaviszonyt, akkor a szóban forgó munkáltató, három évig szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhet, feltéve persze, ha addig a munkaviszony is tart.
A kedvezmény szempontjából fontos az időzítés, azaz az, hogy az ellátás folyósításának megszűntét követően mennyi idő telt el.

Az sem mindegy, hogy az érintett munkavállalónak hány gyermeke van.
A munkáltató a három évre járó kedvezményt mindaddig igénybe veheti, amíg az utolsó gyed, gyes, gyet ellátás óta 45 hónap nem telt el.
Amennyiben a munkavállalónak legalább három gyermeke van és
– rájuk tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként családi pótlékra jogosult, és
– gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy
– gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül
a kedvezmény időtartama további két évvel kibővül, azaz öt évig jár.

A munkaadó a kedvezményt az anyasági ellátás folyósításának megszűntét követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb öt évig érvényesítheti. Ez azt jelenti, hogy például, ha az érintett kismama a gyes lejártát követő 9 hónapban nem talál munkát, majd végül sikerül elhelyezkednie, akkor a munkaadó öt évig (a fennmaradó 60 hónapra) élhet a kedvezménnyel.
A folyósítás megszűnésének – a fentiek miatt lényeges – hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a kismamát. Ha az anyasági ellátások közül többre is jogosult volt, akkor a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűntétől kell számítani.
A munkaadónak a kedvezmény igénybevételéhez igazolásokra is szüksége van, amelyek bizonyítják, hogy a kedvezmény feltételei fennállnak. Így az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerve, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás alapozza meg a kedvezmény elszámolását!

Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj esetén a legalább három gyermeket nevelő munkavállaló családi pótlékra való jogosultságát a kincstárnak kell igazolnia.
Részkedvezmény illeti meg a munkaadót azon egész hónapokra vonatkozóan is, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve (illetve a foglalkoztatás ötödik éve) véget ér.
A foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy folyósítása megszűnését követő foglalkoztatás (vagy továbbfoglalkoztatás) megkezdődik.

Nézzünk a fentiekre néhány példát!

Tegyük fel, hogy az anyasági ellátás folyósításának utolsó napja 2012. december 31.
A munkavállaló 2013. január 1-jével munkaviszonyt létesít, majd 2013. május 31-én kilép. Az anyasági ellátás utolsó részletének folyósításától ekkor – a kilépés napjáig – 5 hónap telt el. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a következő munkáltató(k)nak még legfeljebb 40 hónapra van lehetőségük a kedvezményt érvényesíteni, másrészt a munkaadónak májusig (azaz öt hónapra) 27 százalékos kedvezmény jár.
Amennyiben a munkavállaló a kilépését követően azonnal új munkahelyet talál, azaz 2013. június 1-jén munkába lép, az új munkaadó is 27 százalékos kedvezménnyel számolhat, még 19 hónapig feltéve, hogy addig még tart a munkaviszony, majd a harmadik évben 14, 5 százalék a kedvezmény mértéke.
A munkavállaló azonban felmond, és 2013. december 31-vel megszűnik e munkaadónál is a munkaviszonya. E munkaadó még mindig 27 százalékos kedvezménnyel számolhat, de természetesen csak hét hónapra, a foglalkoztatás időtartamára.
A következő munkaadónál 2014. január 1-jétől 2016. december 31-ig dolgozik a munkavállaló.
Az anyasági ellátás folyósítása utolsó hónapjától számítva a kilépés napjáig 48 hónap telt el, ezért a foglalkoztatás utolsó három hónapjára (a 45. hónapos korlát miatt) már nem jár kedvezmény.

Ezért a példánkban harmadik munkaadó 24 hónapig 27 százalékos kedvezménnyel, míg 2016-ban már csak 9 hónapra 14,5 százalékos kedvezménnyel éhet.
Nézzünk példát arra az esetre is, ha a munkavállalónak három gyermeke van és a gyed folyósítása mellett létesít heti 20 órás munkaviszonyt. Bruttó munkabére 120 ezer forint havonta.
A heti 20 órás foglalkoztatás napi 4 órás munkaidőt, azaz a törvényes munkaidő felét jelenti. Ez hatással van a kedvezmény alapjának maximumára is, mivel a 100 ezer forintot napi 8 órás foglalkoztatás esetére állapította meg a jogalkotó.
Itt tehát kedvezményként 50 ezer forint 27 százalékával számolhat a munkaadó a foglalkoztatás első három évében, majd az ezt követő negyedik és ötödik évben 14,5 százalékkal.
Az 50 ezer forint levonásával fennmaradó részre nem jár a kedvezmény, arra az általános szabályok szerint kell a kifizetői terheket számolni.

Ez a kedvezmény – ahogy arról fentebb már volt szó – 69 hónapig vehető igénybe, az első 3 évben 27%, a 4-5. évben 14,5% kedvezménnyel, ha a család a három (vagy több) gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult.
Ismét felhívnám a figyelmet azokra az igazolásokra, amelyeket a munkaadónak be kell kérnie a munkavállalótól annak érdekében, hogy a kedvezmény elszámolását dokumentumokkal is alátámassza.
Nagyon fontos, hogy ez a szabály már 2013. január 1-jétől alkalmazható volt. Amennyiben a cég jogosult lett volna erre a kedvezményre, de azt valamilyen okból (mondjuk azért, mert nem tudta az ügyvezető, hogy élhetnének a lehetőséggel) nem számolták el, úgy a kedvezmény igénybevétele önrevízióval lehetséges.
Egy picit időzzünk el az önrevízió kérdésénél, azaz annál a helyzetnél, hogy a társaság tulajdonosai, ügyvezetője nem tudta, hogy igénybe vehetnék a kedvezményt.

Jellemzően a cég könyvelőjét szokás mindezekért hibáztatni, miért nem mondta, intézte a dolgot.
Természetesen az is előfordulhat – és ez nagyon szomorú –, hogy a könyvelő egész egyszerűen nem rendelkezik a szükséges, naprakész tudással e téren.
Ez azonban – szerencsére – ritka eset.
Sokkal gyakrabban előfordul – és nem csak a szociális hozzájárulási adót illetően –, hogy a könyvelő nem kapja meg azokat az információkat, amelyekre szüksége lenne a megbízó cégnek járó kedvezmények megítéléséhez.
Így például, ha a szóban forgó háromgyermekes anyuka esetében a cégnél nem működik családtámogatási kifizetőhely, és a családi kedvezmény egészét a férj számolja el, akkor a könyvelő nem feltétlenül szerez tudomást a kedvezményt öt évre megalapozó három gyermek létéről.
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető kedvezményt azért soroltam a „fejtörést okozó” kedvezmények közé, mert a gyakorlatban sokszor úgy értelmezik ezt, mint amely csak azon dolgozók után jár, akiknek nincs semmilyen szakképesítésük.
Ebben is van némi igazság, hiszen azok a munkakörök tartoznak ide (a FEOR-08 szerint a 9. főcsoportba sorolt foglalkozások), amelyek nem igényelnek szakképzettséget. Kevéssé valószínű, hogy – mondjuk – egy frissen végzett jogásszal, mint rakodómunkással (FEOR 9223) találkozzunk.
A kedvezményre való jogosultságot azonban nem az alapozza meg, hogy a munkavállaló milyen képzettséggel rendelkezik, hanem az, hogy az általa ellátott munkakör mely besorolásba tartozik.
Amennyiben a munkavállalót a hivatkozott besorolásnak megfelelő munkakörben foglalkoztatják, akkor a munkaadót a havi bruttó munkabér (legfeljebb 100 ezer forint) 14,5 százalékának megfelelő kedvezmény illeti meg.
Természetesen a 100 ezer forintos határ ebben az esetben sem azt jelenti, hogy csak eddig terjedhet a dolgozó bruttó munkabére, hanem azt, hogy ez a kedvezmény alapjának maximuma.
A munkabér 100 ezer forintjáig 12,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a cégnek, illetve 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. A 100 ezer forint feletti részre pedig már a teljes szociális hozzájárulási adót (27 százalékot) és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást köteles a munkaadó fizetni.
Itt időbeli korlát – mint a kismamák esetében a három, illetve öt év – nem érvényesül.
Amennyiben a munkavállalót nem a tárgyhónap egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylő munkakörben, vagy nem kizárólagosan ebben a munkakörben alkalmazták, akkor arra a hónapra nem jár adókedvezmény.
Részmunkaidő esetén a kedvezményalap 100 ezer forintos határát időarányosan csökkenteni kell (ahogyan azt fentebb is, a heti 20 órában dolgozó kismama esetében is láttuk).
Fentieket egy példában összefoglalva, tegyük fel, hogy az említett pályakezdő jogász nem tud a végzettségének megfelelő munkakörben elhelyezkedni, ezért egy gyorsétteremben vállal eladói munkát (FEOR 9235). Ebben az esetben a munkaadó élhet a kedvezménnyel.
Rövid időn belül a munkavállalónak sikerül a munkaadója jogi osztályán részmunkaidőben elhelyezkednie, de ezzel párhuzamosan – ugyancsak részmunkaidőben – megtartja eladói munkakörét is. Ekkortól a munkaadó már nem veheti figyelembe a szociális hozzájárulási adókedvezményt.
Példánkban pályakezdőről volt szó, így nem kizárt, hogy a 25 év alattiak foglalkoztatásával kapcsolatos kedvezményt – legalábbis egy ideig – viszont elszámolhatja a cég.
Fontos tudni, hogy abban az esetben, ha a kedvezmények közül egy jogviszony alapján a munkaadót több is megilleti, úgy a munkaadó dönthet arról, melyiket érvényesíti.

(Sinka Júlia)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

14

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR