ÖSSZEFOGLALÓK

A járulékokat érintő legfontosabb aktualitások és változások
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az „Ellátottak utazási utalvány” (korábban: Nyugdíjasok utazási utalványa), amelyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság általában minden év márciusában szokott eljuttatni az érintettek részére, számtalan tömegközlekedési kedvezmény igénybevételére jogosít. Többek között erről is szó lesz alábbi cikkünkben.

2014. augusztus 15.

Az „Ellátottak utazási utalványa” közokirat

Értéke miatt igen gyakran vissza is élnek vele (illetéktelen átruházás, hamisítás). A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által jogszabály alapján kiállított, a jogosult nevét, lakcímét, az ellátás folyósítási törzsszámát tartalmazó, egyedi sorszámozással ellátott, a jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény igénybevételére jogosító utazási utalvány azonban nem magánokiratnak, hanem közokiratnak minősül. Lásd: 1/2010. (VII. 16.) büntető – közigazgatási – polgári jogegységi határozatot. Ennek abból a szempontból van igen nagy jelentősége, hogy visszaélés esetén a közokirat hamisítást a törvény sokkal szigorúbban rendeli büntetni, mint a magánokirat hamisítást.
A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342. §-a szerint:
Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki az a) vagy b) pontban meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki a c) pontban meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.
Na, ez utóbbi – gondatlansági alakzat – az „Ellátottak utazási utalványával” kapcsolatban nem jellemző!

Be nem jelentett háztartási alkalmazott

Adott konkrét esetben egy házaspár a nagy alapterületű kertes családi házában rendszeresen foglalkoztatott háztartási alkalmazottat, mint kiderült feketén. Talán a dologra soha nem derül fény, ha közterületen ablakmosás közben az alkalmazott nem szenved súlyos balesetet. Történt ugyanis, hogy a munkaadó által erre a célra rendelkezésre bocsátott rozzant létra eltörött, s a háztartási alkalmazott több méter magasból lezuhant. Igen hosszú ideje keresőképtelen, s ezt a keresőtevékenységét bizonyára még igen hosszú időn keresztül nem tudja végezni, megélhetése veszélybe került.
Kérdésként vetődik fel, hogy ilyen tényállás mellett mire számíthat a munkaadó és munkavállaló?
Kezdjük azzal, hogy jelenleg egy háztartási alkalmazottat kétféle legális módon lehet alkalmazni.
Háztartási alkalmazottat foglalkoztathatunk az általános munkajogi szabályok szerint munkaszerződéssel, amely akár lehet részmunkaidős is, a munkaszerződésben azt is ki lehet kötni, hogy a munkavégzés a hét bizonyos napjaira korlátozódjon. Ilyenkor ugyanazon a közterhek merülnek fel, mint egy gyári munkás esetén (például szja levonás, 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék). Emiatt magánszemélyek ezt a megoldást viszonylag igen ritkán választják.
A másik megoldás egy igen olcsó jogi lehetőség: az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás.
Adott esetben azonban a munkaadó házaspár egyik megoldást sem választotta, az alkalmazott bejelentése elmaradt. Ezért az ügyet észlelő hatóságok az első pont szerint fogják a jogviszonyt helyreállítani.
A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi XC. törvény rendelkezik. Adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak minősül a természetes személyek között háztartási munkára létesített jogviszony. Háztartási munka a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi. Foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője. Adórendszeren kívüli kereset: az olyan járandóság, amelyet a fent meghatározott foglalkoztató háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.
A munkáltatónak ezzel kapcsolatban van egy bejelentési kötelezettsége. Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a következő adatokat:
– a foglalkoztató adóazonosító jelét,
– a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
– a tényleges foglalkoztatás kezdő napját.

A foglalkoztatónak választási lehetősége van, hogy a bejelentési kötelezettségét milyen formában teljesítse. A bejelentési kötelezettség teljesíthető:
– elektronikus úton, a kormányzati kézbesítési szolgáltatás alkalmazásával (ügyfélkapu) vagy
– telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon.

A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség.
A háztartási alkalmazott telefonon történő bejelentése a 185-ös szám tárcsázásával a kormányzati tájékoztató szolgáltatás (központi ügyfélszolgálat) útján történik. A bejelentéshez szükséges a bejelentő adóazonosító jelének megadása. A központi ügyfélszolgálat a bejelentést rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja a NAV-hoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő 5. év december 31-éig őrzi meg, azt követően törli azokat.
A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. Nem egy vállalhatatlan összeg! A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. Amennyiben a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat több hónapra előre jelenti be, az 1000 forintos regisztrációs díjat minden hónapra meg kell fizetnie. A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet, és a háztartási munkára alkalmazott személy a társadalombiztosítási szabályok (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.).) vonatkozásában nem minősül biztosítottnak. E jogcímen tehát egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak sem minősül a háztartási alkalmazott. Ez a megoldás ezért adott esetben a háztartási alkalmazottra nézve igen hátrányosnak bizonyult volna, hiszen súlyos balesete ellenére még táppénzre, baleseti táppénzre se szerzett volna jogosultságot!
Több hónapra vonatkozó bejelentés esetén a foglalkoztatónak lehetősége van a regisztrációs díj egy összegben történő befizetésére is a foglalkoztatás bejelentése napját magában foglaló hónapot követő hónap 12-éig is.
A foglalkoztató az általa háztartási munkára meghatározott tevékenység végzésére foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére akkor nem kötelezett, ha az előzőek szerinti bejelentési kötelezettségét a foglalkoztatást megelőzően teljesítette. Amennyiben tehát a természetes személy munkáltató a háztartási alkalmazottját még a foglalkoztatás megkezdése előtt bejelenti, adó és járulékfizetési kötelezettség nem terheli.
Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta, tehát a munkáltató mulasztása nem jelenti azt, hogy a fizetési kötelezettséget a háztartási alkalmazottnak kell teljesíteni.

Adó és járulékfizetési kötelezettség


Ha azonban a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és (vagy) a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után az Szja tv., a Tbj. és az Eat.  rendelkezései szerint a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót és az egyéni járulékokat meg kell fizetnie az adott jogviszonynak megfelelően (például: munkaviszony), azzal, hogy ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, az egyébként a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót és a Tbj. szerinti járulékokat is a foglalkoztató fizeti meg.
Vagyis ebben az esetben a NAV felszámolja a munkaadó részére a 16 százalékos személyi jövedelemadót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Így viszont már igen drágává válik a foglalkoztatás. Ezzel azonban még nem ért véget a foglalkoztató kálváriája!
A foglalkoztató ugyanis még 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható, amennyiben a fentiekben tárgyalt bejelentési, és regisztrációs díjfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztja.

Mi lesz a háztartási alkalmazott sorsa?

A fenti eljárás keretében sor kerül az alkalmazott biztosítási kötelezettségének helyreállítására a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint. Ebben az esetben üzemi balesetről van szó, mivel az a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben érte. Lásd: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 52. § (1) bekezdését. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg. [Ebtv. 51. § (2) bekezdés.] Az egészségbiztosítási szerv ezen ellátások nyújtása során hivatalból rá fog kérdezni a baleset körülményeire és annak okára. Amennyiben fény derül arra, hogy az üzemi baleset oka, a munkavédelmi szabályoknak nem megfelelő munkaeszköz biztosítása (rozzant létra), az egészségbiztosítási szerv a munkaadót az általa nyújtott baleseti ellátások megtérítésére fogja kötelezni. Ez vonatkozik az egészségügyi szolgáltatás értékére (orvos-, gyógyszer-, stb. költsége), a baleseti táppénzre, súlyosabb esetben a megváltozott munkaképességre tekintettel nyújtott ellátásra is.
Az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerint ugyanis a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

Megjegyezzük, hogy hasonló rendelkezést tartalmaz
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 87. § (1) bekezdése [A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 11–12. §-a szerinti – munkavédelemre vonatkozó szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.] és
– a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény is (azzal, hogy a megtérítésre – Rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás megtérítése jöhet szóba – az egészségbiztosítási törvény szabályainak alkalmazását rendeli el).

Az ápolási díjban részesülő személy társadalombiztosítási helyzete

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § 5. pontja szerint foglalkoztatónak minősül az ápolási díjban részesülő személyek esetében a díjat folyósító szerv.
A Tbj. 16. § (1) bekezdés h) pontja kimondja, hogy egészségügyi szolgáltatásra jogosult az ápolási díjban részesülő személy is. Az illetékes települési önkormányzat jegyzője, illetve a járási hivatal a jogszabályban meghatározott személyi adatok és a taj szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek az ápolási díjban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Innen látja az egészségbiztosító és a vele szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató (kórház, rendelő, háziorvos, stb.), hogy az illető jogosultsági jogcíme valóban fennáll.
A Tbj. 26. § (1) bekezdésének értelmében az ápolási díjban részesülő személy a díj után nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését. A tíz százalékos nyugdíjjárulék megfizetése esetén az ápolási díj folyósításának időtartam nyugdíjra jogosító szolgálati időként kerül beszámításra.
Az ápolási díjról egyébként a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény [Szoctv.] 40–44. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
– súlyosan fogyatékos, vagy
– tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.

Polgári törvénykönyvünk szerint:

1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
Az ápolási díjat – a fő szabályként – az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg. A törvény részletesen meghatározza, hogy ki minősül súlyosan fogyatékos személynek, tartósan betegnek, valamint azokat az eseteket, amikor az ápolási díjra való jogosultság nem áll fenn.
A járási hivatal újabban kérelemre kiemelt ápolási díjra való jogosultságot is megállapít meg annak a személynek, aki
a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.
A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg. Ilyenre az a hozzátartozó jogosít, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy a felsorolt esetékből legalább három egyidejűleg fennáll.
Ápolási díjat a járási hivatal mellett a települési önkormányzat is megállapíthat. A települési önkormányzat képviselő-testülete – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén – méltányossági ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150 százalékánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő.

Az ápolási díj havi összege


Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeghez igazodik (ez jelenleg: 29 500 forint) - 2013. évi CCXXX. törvény Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, 57. § (7) bekezdés.
– általános esetben ennek az összegnek 100 százaléka,
– kiemelt ápolási díj esetében 180 százaléka,
– emelt összegű ápolási díj esetében 150 százaléka, és
– legalább 80 százaléka méltányossági ápolási díj esetében.

Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén ennek az összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

Elismerhető-e az olyan időszak, amikor a foglalkoztató a nyugdíjjárulékot levonta, de annak megfizetését elmulasztotta?

Nyugdíjra jogosító szolgálati időként veszik figyelembe biztosítással járó jogviszony (például: munkaviszony) 1997. december 31-e utáni időtartamát akkor is, ha
– a foglalkoztató a biztosított keresetéből (jövedelméből) a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményes volt-e (a behajtás iránt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal intézkedik az ötéves elévülési időn belül),
– a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének) megtörténte a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az iratok hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható. (Ilyenkor a nyugdíjjárulék levonását, megfizetését vélelmezik.)

(dr. Futó Gábor)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

18

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR