Először vizsgáljuk meg az óvodapedagógusok munkaidejére, kötött munkaidejére, valamint neveléssel-oktatással lekötött munkaidejére vonatkozó szabályokat!

Általános szabályt fogalmaz meg a Nkt. 62. § (5)-(6) bekezdése, amely minden pedagógusra vonatkozik, így az óvodapedagógusokra is. Az alább idézett (4) szakasz szerint az óvodapedagógusok kötött munkaideje a heti 40 órás munkaidőből 32 órát tesz ki. Az (5) szakasz azt írja elő, hogy minden pedagógus számára 22–26 közötti heti foglalkozás megtartása írható elő.
Nkt. 62. § (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
62. § (6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

A minden pedagógus számára kötelezően alkalmazandó eddig ismertetett szabályokat azonban az óvodapedagógusokra vonatkozóan további fontos előírással egészíti ki a köznevelési törvény az alábbiak szerint:
Nkt. 62. § (8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.

A 62. § (4)–(5) és (8) bekezdéseiben meghatározott szabályozás szerint tehát a teljes álláshelyen alkalmazott óvodapedagógusok:
– heti munkaideje 40 óra,
– kötött munkaidejük heti 32 óra,
– a megtartandó foglalkozások száma heti 32 óra,
– a heti 40 órás munkaidő fennmaradó részéből, azaz heti 8 órából maximum 4 órát a 62. § (8) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására kell fordítaniuk.

Ha az óvodapedagógusok számára csak a 62. § (4)-(5) bekezdéseiben leírtak lennének érvényesek, akkor a heti foglalkozásszámuk nem haladhatná meg a 26 órát. A 62. § (8) bekezdésének végén megfogalmazottakra pedig azért van szükség, mert ellenkező esetben a 32 óra foglalkozás megtartását követően a 32 órás kötött munkaidőben nem lehetne elrendelni az óvodában értekezletet, nem lehetne ünnepségeket tartani, a nevelési folyamat előkészítésével és fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai tevékenységet végezni. Ennek biztosítására emelte be a törvény a 32 órás kötött munkaidőn túli, maximálisan heti 4 óra időkeretet. Ez persze azt jelenti, hogy – a munkáltató döntésétől függően – az óvodapedagógusok kötött munkaideje a 32 órát meghaladóan akár heti 36 óra is lehet. Az előírás azt is jelenti, hogy heti a teljesített 32 órán túl 36 óra időtartamig eseti helyettesítés rendelhető el, amiért – a korábban jogszabályban meghatározott – túlóradíjat nem kell fizetni.

A gyakornok óvodapedagógus számára meghatározott foglalkozások száma:
Nkt. 62. § (11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaideje hatvanöt százaléka, azaz heti 26 óra lehet.

Az óvodapedagógusok számára érvényes képesítési követelmények:
Nkt. 3. sz. melléklet 3. sora: az óvodai nevelésben az óvodapedagógus munkakör óvodapedagógusi szakképesítéssel látható el.
Nkt. 98. § (3) Az óvodapedagógus-munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi, a tanítói munkakör pedig felsőfokú végzettséggel és konduktor-tanítói szakképzettséggel is.
98. § (8) /c) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói, a nevelőtanári, konduktor-óvodapedagógusi és konduktor-tanítói szakképzettséget tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet;
99. § (6) /b) Óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatható és újonnan alkalmazható az is, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.

A mesterpedagógus fokozatba kerülő óvodapedagógusokra vonatkozó szabályok:
Korm. r. 4. § (5) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt óvodapedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. Az (óvodapedagógus) neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti huszonöt óránál – továbbá hetenként legalább egy napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell, annak érdekében, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában részt tudjon venni.

Az óvodapedagógusok számára megállapítható gyógypedagógiai pótlék:
Korm. r. 15. § (6) A gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek… óvodai nevelését… vagy fejlesztő nevelés-oktatását – a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel… foglalkozik, vagy ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek… aránya a nevelési év…első napján eléri a harminchárom százalékot.

Nem változnak az óvodapedagógusok szabadságának kiadására vonatkozó szabályok:
Korm. r. 29. § (4) A pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

A főiskolai végzettséggel rendelkező óvodavezetők és helyetteseik számára 2013. szeptember 1-jétől érvényes kötelező óraszámok az alábbiak:
Gyermeklétszám 49-ig:
óvodavezető: 12, óvodavezető helyettes: 26
Gyermeklétszám 50 – 199:
óvodavezető: 10, óvodavezető helyettes: 24
Gyermeklétszám 200 – 449
óvodavezető: 8, óvodavezető helyettes: 22
Gyermeklétszám 450 felett:
óvodavezető: 6, óvodavezető helyettes: 20
 
A köznevelési törvény 1. sz. mellékletének 4-7. sorainak előírása alapján az óvodában kötelezően alkalmazott óvodavezető-helyettesek és tagintézményvezető-helyettesek létszáma az alábbi:

Gyermeklétszám 50-ig:
óvodavezető-helyettesek száma: 0, tagintézményvezető-helyettesek száma: 0
Gyermelétszám 51 – 200:
óvodavezető-helyettesek száma: 1, tagintézményvezető-helyettesek száma: 0
Gyermeklétszám 201 – 500:
óvodavezető-helyettesek száma: 2, tagintézményvezető-helyettesek száma: 1
Gyermeklétszám 500 felett:
óvodavezető-helyettesek száma: 3, tagintézményvezető-helyettesek száma: 2

Tagintézményenként egy fő tagintézmény-vezető alkalmazása kötelező.
A köznevelési törvény 8. sz. mellékletének 2. és 5. sora szerint, továbbá 65. § (1)-(3), valamint az illetményalapot módosító, 2013. szeptember 1-jétől hatályos 97. § (20a) bekezdése szerint az óvodavezető és az óvodavezető-helyettes vezetői pótléka az alábbiak szerint alakul.
A pótlék mértéke (óvodavezető):
Az illetményalap %-ában: minimum 40 %, maximum 80 %
Összegben: minimum 61 800 Ft, maximum 123 700 Ft
A pótlék mértéke (óvodavezető helyettes)
Az illetményalap %-ában: minimum 20 %, maximum:40 %
Összegben: minimum 30 900 Ft, maximum: 61 800 Ft
Végezetül összegezzük a közalkalmazotti tanácsok (nem a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók esetében az üzemi tanácsok) elnökének és tagjainak számára a munka törvénykönyve által előírt munkaidő-kedvezmények óvodában történő kiadását szabályozó rendelkezéseket!
A köznevelési törvény megjelenés előtt álló végrehajtási rendeletének 17. §-a pontosan meghatározza az órakedvezmény kiadásának módját a következők szerint: a munkaidő-kedvezményt az érintett pedagógus kötött munkaidejének (heti 32 óra) terhére kell kiadni úgy, hogy a munkaidő-kedvezmény 80%-a a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre (heti 22–26 óra), 20%-a pedig a kötött munkaidő és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő közötti időre (32–26 óra) essék. Mivel az óvodapedagógusok esetében a kötött munkaidő és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő egyaránt 32 óra, a teljes munkaidő-kedvezményt a 32 órás kötött munkaidő terhére kell kiadni.
Az óvodákban a közalkalmazotti tanács (üzemi tanács) tagját megillető munkaidő-kedvezmény mértéke a Mt. 260. § (1) bek. szerint a heti 40 órás munkaidő 10%-a, azaz heti 4 óra, amelyet a heti 32 órás kötött munkaidő terhére kell kiadni, azaz a közalkalmazotti tanács tagjának kötött munkaideje, továbbá foglalkozások megtartására fordítandó munkaideje nem 32 óra, hanem csak 28 óra. A közalkalmazotti (üzemi) tanácsok elnökeire ugyanez vonatkozik azzal a különbséggel, hogy munkaidő-kedvezményük heti 6 óra. Az Nkt. 62. § (8) bekezdésében meghatározott maximálisan 4 óra munkahelyen töltendő idő természetesen a közalkalmazotti tisztségviselőkre is vonatkozik.
Tekintsük át a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos hatályos szabályokat!
A munka törvénykönyvének 134. § (1)–(3) bekezdése előírja, hogy a munkáltatónak kell nyilvántartania a rendes és a rendkívüli munkaidő és a szabadság időtartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek. A nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
A megjelenés előtt álló kormányrendelet 16. § (7) pontosítja a Mt. által meghatározott szabályokat az alábbiak szerint: „Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározottak alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet és a munkavégzést havonta igazolja.”
Következtetés: A munkaidőt nem a munkavállalónak kell nyilvántartania, hanem az intézményvezetőnek kell vezetnie és azt havonta igazolnia kell.

(Petróczi Gábor)