ÖSSZEFOGLALÓK

Új munka törvénykönyve – A kártérítési felelősség (1. rész)
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A munkajogi kártérítési felelősségi szabályok legújabb kori változásában nemcsak a kárfelelősség mértéke változott, hanem ezen felelősség megnevezése is. Az „anyagi felelősség” megnevezést a hatályos Mt.-ben és az ez év július 1-jén hatályba lépő új munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben felváltotta a „kártérítési felelősség” megnevezés.

2012. május 02.

A hatályos Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt megelőző 1967. évi II. törvény a munkavállaló oldalán két fajta individuális felelősséget különböztetett meg; a fegyelmi felelősséget és az anyagi felelősséget. A hatályos Mt. 1992. július 1-jei hatályba lépésétől a fegyelmi felelősség jogintézménye megszűnt, így a munkavállaló érdekkörében felmerülő két felelősségi forma helyett csak az anyagi felelősség maradt, így indokolttá vált a pontosabb megnevezése, vagyis a „kártérítési felelősség” alkalmazása. Ez a felelősségi forma továbbra is felöleli a leltárhiányért fennálló kártérítési felelősséget, és új elemként iktatta be a munkajogi rendszerbe az új Munka tv. a „megőrzési felelősség” önállóan nevesített kárfelelősségi alakzatát. Bár a hatályos Mt. is tartalmaz rendelkezéseket a megőrzési felelősséget illetően, de nem egységes szerkezetben, hanem két helyen fordul elő erre vonatkozó szabályozás, mégpedig a munkavállaló kártérítési felelőssége tárgyában a részére megőrzésre átadott dolgokban keletkezett kárral összefüggésben, továbbá a több munkavállaló által együttesen okozott kárt érintően.

A munkavállaló kártérítési felelőssége
 
Az új Munka tv. már korábban tárgyalt eszközrendszerénél rámutattunk, hogy a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) háttérjogszabályként funkcionál az új Munka tv. alkalmazásánál. A kártérítési joganyag tárgyalásakor előre kell bocsátani, hogy az új Munka tv. expressis verbis fixálja le, hogy mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói kárfelelősségét illetően a Ptk. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkavállalói kárfelelősség körében, utaló rendelkezéssel a 179. § (5) bekezdés rendelkezik arról, hogy a kár megtérítésére a 177. §-ban foglalt rendelkezést kell alkalmazni, amely egyebekben, tehát a törvényben nem szabályozott kérdésekben, a Ptk. XXXI. fejezetének szabályait rendeli alkalmazni.

A gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – fő szabályként – legfeljebb a munkavállaló négy havi távolléti díjának megfelelő összeghatárig terjedhet. A kollektív szerződés a munkavállaló javára kedvezőbb feltételeket is megállapíthat, azonban azt az ezzel kapcsolatos megszorító rendelkezést tartalmazza az új Munka tv., hogy a kollektív szerződés gondatlan károkozás esetén, legfeljebb nyolc havi távolléti díjnak megfelelő mértékéig emelheti fel a kártérítés mértékét. A jogalkotó nyilvánvalóan abból indult ki az új kárfelelősségi mérték meghatározásánál, hogy az 1979. évi 29. törvényerejű rendelettel megállapított és ez év június 30-ig hatályban lévő, egy havi átlagkereset 50%-áig terjedő kártérítési mérték már idejét múlt, hiszen ma már jóval értékesebb munkaeszközökkel folyik a termelés, mint 1979-ben, tehát az esetleges káresemény is jóval nagyobb lehet.
Lényeges változást jelent a hatályos Mt.-hez képest, a kártérítés mértékén túl, hogy míg a hatályos Mt. az „átlagkereset” fogalmával határozza meg a kártérítés mértékét, addig az új Munka tv. a „távolléti díjjal”.
A távolléti díj a következő komponensekből tevődik össze:
– az esedékessége időpontjában érvényes alapbérből,
– az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybérből és
– a bérpótlékból, pl. nyelvtudási pótlékból.
A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. [új Munka tv. 148. (1), (2) bekezdés] A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni. Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni, míg a teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.[új Munka tv. 152. §]
A munkavállalói kárfelelősség akkor áll fenn az új Munka tv. 197. § (1) bekezdés értelmében, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt, amely úgy következett be, hogy nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Azonban csak a gondatlanságnak az úgynevezett enyhébb formájával okozott kárért áll fenn ez a kártérítési felelősség. Az új Munka tv. nem csak a szándékosan, hanem a gondatlanság másik alakzatával, a súlyos gondatlansággal okozott kárért is a teljes kárért fennálló anyagi felelősséget állapítja meg. De ettől a szabálytól a munkavállaló javára enyhébb szabály megállapítására nem csak a kollektív szerződést hatalmazza fel az új Munka tv., hanem a 190. §-ában a bíróságnak is biztosít méltányossági jogkört, kimondva, hogy a bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. A bíróság tehát mérlegelési jogkörében eljárva számba veszi a megvalósított káresemény körülményeit, a munkavállaló vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a teljesítés jogkövetkezményeit, tehát azt, hogy a kár megtérítés milyen anyagi megterhelést jelent a munkavállaló számára.

A polgári jogrendszerekben, tehát a polgári jogban, vagy a munkajogban ismeretlen a szándékosság és a gondatlanság definíciója és ezen belül a gondatlanság és a szándékosság további megvalósulási formáinak részleteibe menő alkalmazása. A bírói gyakorlat esetenként határozza meg ezen gondatlansági alakzatok fennállását. Ilyen körülményt alapoz meg pl. a hatályos Mt. 96. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő munkáltatói rendkívüli felmondás, ahol vizsgálni kell a törvényben előírt a munkavállalói súlyos gondatlanságot. A szándékosság és a gondatlanság alakzatait a büntetőjog alkalmazza, és tekintettel arra, hogy az új Munka tv. az azonnali hatályú munkaviszony megszüntetésnél és a munkavállalói kártérítés szabályainál is foglalkozik a vétkességnek a „súlyos gondatlanság” fokozatával, ezért nélkülözhetetlen ennek a vétkességi alakzatnak a meghatározása. Súlyos gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha előre látja a munkavállaló a magatartásának káros következményét, de könnyelműen bízik annak elmaradásában. Az enyhe gondatlanság, vagy hanyagság pedig akkor áll fenn, ha a munkavállaló magatartása káros következményét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet, vagy körültekintést elmulasztja. A munkáltatónak tehát pontosan el kell tudnia határolni a súlyos gondatlan és az enyhe gondatlan magatartást, ahhoz, hogy korrekt döntést hozzon a kártérítés mértékének meghatározásánál. Mindehhez azonban tisztában kell lennie a szándékos magatartás két klasszikus megvalósítási formájával is. A szándékosságnak is két megjelenési alakzata ismert, mégpedig az egyenes szándék, és az eshetőleges szándék. Egyenes szándékkal akkor valósítja meg a cselekményét a munkavállaló, ha a magatartása következményét előre látja és annak bekövetkeztét kívánja is. Az eshetőleges szándék pedig akkor forog fenn, ha szintén előre látja a munkavállaló a magatartása káros következményét, de abba belenyugszik, tehát semmit nem tesz meg a káros eredmény bekövetkezésének elhárítása, vagy megelőzése érdekében.

A vétkességet akként definiálja az új Munka tv. hogy akkor köteles megtéríteni a munkavállaló az okozott kárt, ha az a munkaviszonyból eredő kötelezettségszegésből ered és nem úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható.
A káresemény bekövetkezésének körülményeit azért is pontosan kell tisztázni a kárfelelősség megállapítása előtt, mert kizárólag a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett kárért lehet anyagilag felelőssé tenni a munkavállalót. A megvalósítási magatartás oldaláról pedig azt kell vizsgálni, hogy úgy járt-e el a munkavállaló, ahogyan az, az adott helyzetben általában elvárható, tehát a vonatkozó jogszabályok, pl. a munkavédelmi szabályok, a kollektív szerződés, a szakmai szabályok és szokások, a munkahelyi vezető utasítása és a munkaszerződésnek megfelelően járt-e el. A kárfelelősség csak akkor állapítható meg, ha ezen szabályokat nem tartotta be a munkavállaló, tehát nem úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható. Ha minden szabályt maradéktalanul betartott a munkavállaló és mégis bekövetkezett a káresemény, kárfelelősség nincs, mert a vétkesség legenyhébb formája, a hanyagság sem valósult meg, tehát az, az eset, amikor nem látta előre a munkavállaló a magatartása káros következményét, mert a tőle elvárható figyelmet, vagy körültekintést elmulasztotta. Kifejezetten rendelkezik erről az új Munka tv. a 179. § (4) bekezdésében, kimondva, hogy nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
Az új Munka tv. mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató kártérítési felelőssége tárgyában előírja, hogy a kár megtérítésére egyebekben a Ptk. XXXI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A Ptk. e fejezetének első §-át képező 355. § az (1) bekezdésében kimondja, hogy a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyre állítani és ha ez nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, akkor köteles a károkozó az okozott kárt megtéríteni. A Ptk. szabálya szerint tehát elsődlegesen a reparációs, helyreállítási kötelezettség terheli a kárt okozó munkavállalót, és ha erre nincs lehetőség, vagy a munkáltató azt alapos okból nem kívánja, akkor nyílik lehetőség a munkavállaló kártérítésre való kötelezésére. A Ptk. előírása szerint a kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy a reparáció egyébként a rendelkezésére álló munkaeszközökkel, és szaktudásával megoldható.
Ennek a szabálynak a munkajogba való beépítésével rugalmas megoldást kínál a munkavállalói kártérítést illetően, mert a termelésben okozott kár elsődlegesen a munkavállaló munkájával a természetben reparálható, így a kár helyreállítása közvetlen direkt anyagi megterhelést nem jelent a munkavállaló számra.

Hasonlóan a hatályos Mt. szabályaival, a megőrzési, a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket a munkavállaló állandóan őrizetében tart, vagy kizárólagosan használ, illetve kezel, teljes kártérítési kötelezettséggel tartozik. Az ilyen kárfelelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan tehát „vis maior” esemény eredményezte.

A több munkavállaló együttes felelősségét a hatályos Mt. nem szabályozza, csak a leltárhiányért fennálló anyagi felelősség körében. Az új Munka tv. 178. §-ában ezen speciális felelősségi alakzatra vonatkozó önálló rendelkezéseket tartalmaz. A fő szabályként a több munkavállaló által okozott kárt, a kárt okozók vétkessége arányában kell megtéríteni. Ha ez nem állapítható meg, a közrehatásuk arányában, ha pedig sem a vétkesség, sem a közrehatás aránya nem állapítható meg, a kárfelelősséget a munkavállalók egyenlő arányban viselik.

A megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiányért a munkavállalókat a munkabérük arányában terheli felelősség. Ha többen szándékosan okozták a kárt, egyetemleges kötelezettségnek van helye. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató bármely munkavállaló, vagy munkavállalóktól követelheti a kár megtérítését és e munkavállaló, vagy munkavállalók a polgári jog szabályai szerint polgári peres eljárásban téríttethetik meg a többi munkavállalótól a reájuk eső részt.
 
dr. Mareczky Ferenc 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

14

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR